Tanulni nem könnyű ...
... jól tanulni pláne nem könnyű ...
... de rosszul tanulni a legnehezebb!
Ez a leginkább a nyelvtanulásra igaz, hiszen, ha nem jól állunk neki, akkor a várva várt siker és tudás helyét a kudarc-élmény veheti át. Ezen a ponton pedig sokan abbahagyják a nyelv tanulását, sőt egy életen át hangoztatják, hogy utálják ezt vagy azt a nyelvet.
Mit hibázhatunk el a nyelvtanulás során?
Rossz időzítés
Mielőtt nekiállunk új nyelvet tanulni, legyünk tisztában azzal, hogy ez egy időigényes tevékenység. Tehát ne gondoljuk azt, hogy egy leterheltebb időszakban sikert érhetünk el! Ha egy meglévő tudást szeretnénk megtartani, akkor persze tökéletes, ha néha elolvasunk egy-egy cikket az adott nyelven, esetleg átlapozzuk a régi tankönyveinket, hallgatunk videókat, vagy pl. heti egy órára elmegyünk nyelvtanárhoz egy kis "csevegésre". Viszont, ha új nyelvet szeretnénk megtanulni - esetleg egy 20 éve elfeledett idegen nyelvet szeretnénk újra feleleveníteni - akkor azt tudatosan, rendszerben és rendszeresen kell terveznünk. Mint sok más, ez sem olyan tudás, ami "majd idővel rám ragad"! Úgyhogy inkább ne ámítsuk se magunkat, sem pedig az esetleges nyelvtanárunkat, hiszen csak időfecsérlés lesz a vége. Válasszunk olyan időszakot a nyelv tanulására, amikor megfelelő időt tudunk szakítani a tanulásra, vagy ha nagyon sürgős a nyelv megtanulása, akkor igenis szakítsunk rá annyi időt, amennyit a dolog megkíván!
Türelmetlenség és kapkodás
A nyelvtanulás nem olyan, mint egy egyetemi vizsga, amire 3 éjszaka nem-alvással fel lehet készülni. Ezért gondoljuk át előre, hogy mennyi idő múlva van szükségünk a nyelv tudására, vagy a nyelvvizsgára, és időben álljunk neki a tanulásnak. Itt vegyük figyelembe a nyelv nehézségét, saját adottságainkat, és azt, hogy mi az a rendszeresség, amit vállalni tudunk. De ez az előzőek alapján ne havi 10 perc legyen! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy pl. egy nyelvvizsga tervezett megszerzése előtt túl későn állnak neki a tanulásnak/ felelevenítésnek, és nincs idejük arra, hogy felépítsék tudásukat, kapkodnak, régi és új nyelvkönyveket vásárolnak, belelapoznak (persze a szintje nem megfelelő, úgyhogy be is csukják sokszor örökre), eljárnak nyelvtanárhoz, de annak utasításait nem tartják be, mert gyorsabban akarnak eredményt ... Ezek után, ha mégis elmegy az illető nyelvvizsgázni, a sikerét csak a szerencsére bízza, ahhoz viszont kicsit drágák a mai nyelvvizsgák, hogy ne menjünk biztosra! Szóval ne legyünk kaotikusak! Időben kezdjük el a tanulást, és ha segítséget kérünk, akkor higgyük el, hogy az illető nyelvtanár tudja a dolgát, és hallgassunk az iránymutatásra! (A nyelvtanárt ezért jó ajánlás alapján kiválasztani!)
A házi feladat kisiskolásoknak való
Házi feladatot megcsinálni nem gyerekes dolog, sem pedig nem a tanárok megrögzöttségének a jele! Hívhatnánk akár önálló elmélyítésnek, gyakorlásnak is, ha ez szimpatikusabb, viszont bárhogyan is nevezzük, szükség van rá. Felnőttként talán még jobban is, mit kisiskolás korban. A gyerekek ugyanis sokszor sokkal könnyebben megjegyeznek dolgokat, mint a felnőttek. A nyelvtanulásra ez különösen igaz, hiszen már nagyon sokszor, sok helyről hallhattuk, hogy felnőttként mennyivel nehezebb egy nyelvet megtanulni, mint gyerekkorban. Ha nem szeretnénk rövid idő alatt elfelejteni pl. egy nyelvórán hallott nyelvtani szabályt, vagy a szókincset, akkor igenis le kell ülnünk egy erre kiválasztott időpontban, és gyakorolnunk, memorizálnunk kell az új információkat - akár gyerekek, akár felnőttek vagyunk. Ezáltal lesz rendszerezett és megalapozott a tudásunk. Ugyebár házat is úgy építünk, hogy habarcsot teszünk a téglák közé. Nos a nyelvtanulásnál pont a házi feladat a habarcs az egyes "tudás-elemek" között.
Önámítás
Ne hazudjuk magunknak, vagy ne próbáljuk magunkat félrevezetni! Sokan esnek abba a hibába, hogy drága tankönyveket vásárolnak meg, vagy drága nyelvtanárhoz járnak, de a könyveket nem a saját tudásszintjük szerint választják meg, így nem is hasznosíthatják az abban leírtakat, a nyelvtanárhoz pedig ímmel-ámmal járnak, az órákra nem készülnek fel. Aztán eltelik egy bizonyos idő, és persze mivel nem fejlődött a nyelvtudásuk, legfeljebb 2 lehetséges magyarázatuk lesz:
- rossz a tanár
- nincs nyelvérzékem
Persze ilyen okok is lehetségesek lehetnek, de mielőtt bármelyik kijelentést megtennénk, tartsunk egy rövid önvizsgálatot, és bár nehéz, de lássuk be azt is, ha a mi hozzáállásunk nem volt megfelelő!
Nos, ...
ha a fenti hozzáállások egyike sem jellemző rád, akkor szerencsésnek mondhatod magad, mert bizonyára lelkes, szorgalmas, és remélhetőleg sikeres nyelvtanuló vagy, ami dicséretes :) Ha viszont sajnos magadra ismertél bármelyik pontban is, akkor pedig itt a lehetőség, hogy szembesülj a hiányosságaiddal, hibáiddal, és változtass. Hidd el, megéri, és a te sikered is ezen múlhat!
von: Szabó Orsi
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése